Ljubljanától a tengerpartig

Járjuk be a Ljubljana, és a tengerpart közötti területet, amely változatos tájain számtalan látnivalót kínál. Ljubljanából elindulva, az A1-es autópályán, hamarosan elérjük Postojna települést, ahol Európa kilencedik legnagyobb barlangja várja a látogatókat. A barlangot, már a XIX. század elején is látogathatták a turisták, akiket kisvasút szállít a barlang több mint 10 km hosszú rendszerében. A több ezer cseppkő mellett megtekinthetjük, az itt élő barlangi gőtét is, amelyet színe miatt „emberhalnak” is neveznek.

22206343750_4917b6270b_k

Természetesen a kisvasúton történő utazáson kívül lehetőség van gyalogos sétákat is tenni a 10 métert is meghaladó termekben. Innen alig 10 km-re található a Predjamai-vár, amely összeköttetésben van a Postojnai barlangrendszerrel. A vár mögött kezdődik ugyanis egy 6,5 km hosszú barlangjárat, amelyet a középkorban menekülő járatként használtak. A várat a Koblenc család építtette, a XVII. században, bár a helyén már a XIII. században is erőd állt. A vár termeiben korhű bútorok, és eszközök között sétálhatunk. Érdekesség, a XV. századi konyha, illetve a kínzókamra.
Az A1-es autópályán visszafelé haladva Ljubljana felé, hamarosan elérjük a 102-es utat, amelyen eljuthatunk következő úti célunkhoz Idrija városába. A város jólétét az 1490-ben felfedezett higany bányájának köszönheti, amely csak néhány éve zárt be. Az itt található Gewerkenegg-kastély, amely a XVI. század elején épült, jelenleg múzeumként működik, amelyben megtekinthető 500 év bányászmúltjának az emlékei, köztük íratok, és technikai eszközök is. Sőt arra is van lehetőség, hogy ha elég bátor, és elég kíváncsi valaki, hogy lemenjünk a 400 méter mélyen, 1,5 km hosszúságban húzódó Anton-tárnába, ahol megismerhetjük a bányászok életét, és munkakörülményeit. Híres a város, a hosszú múltra visszatekintő csipkeverés miatt is, amelynek a technikáját 1876 óta iskolában is tanítják itt a városban. Itt jártunkkor ne felejtsük el megnézni a Szentháromság-templomot, és a Szt. Antal-kápolnát sem.
Utunk a Vipava folyó völgyében folytatódik. Első célpontunk Vipava város, amelyről a folyó is kapta a nevét. A hangulatos kisvárosban ne felejtsük el megnézni az 1762-ben épült Lanthieri-kastélyt, a Szt. István-templomot, és a XII. században épült várat. A várost elhagyva hamarosan szemünkbe tűnik a Zemono-kastély, amely a Lanthieri család nyári rezidenciája volt.

A kastélyt elhagyva gyorsan beérünk Ajdovsčinába. Már az ókorban is volt itt egy tábora a rómaiaknak, és itt zajlott le a Theodosius és Eugenius közötti csata is. A rómaiak emlékét már csak néhány rom, és két bástya őrzi. Feltétlenül nézzük meg a városban jártunkkor a XVII. században épült Szt. János-templomot is. Utunk következő állomása a Vipava völgyében, Vipavski Kriz falu. Az itt található várat, a XV. században építtette Gorízia püspöke. Híres a falu a szőlőültetvényeiről is, illetve nevezetes búcsújáróhely. Itt található a Szt. Kereszt-templom, és az Assisi Szt. Ferenc kolostor is. Folytatva utunkat megérkezünk Brje településre, ahonnan indulnak a vidék borútjai, és bortúrái. Innen egy úgrás Branik település, ahol feltétlenül nézzük meg a XIV. században épült Rihenberg-várat. Utunkat a karsztvidéken fogjuk folytatni.