Koper története

Koper Szlovénia legrégebbi városa, mely egy sziklás szigeten jött létre, melyet a rómaiak Caprisnak neveztek. A három szlovén tengerparti város (Koper, Izola, Piran) közül a leginkább változatos építészeti szempontból. Ennek oka a történelem folyamán a számos állam és uralkodó váltás, melyek mindegyike saját vonásokkal egészítette ki a városka arculatát.
A római korban a település neve Capris, majd I Gergely pápa idején (Kr. u. 599) Insula Capraria (kecske sziget), a bizándi birodalomban (Kr. u. 6 – 8. század) Caput Histriae (Isztria fővárosa). A velenceiek nevét olaszosították: Capodistria, melynek szlovén megfelelője a ma használatos Koper.

A várost leghosszabb ideig a velenceik birtokolták (Kr. u. 1279 – 1797), mely időszakot a gazdasági (kereskedelem, sópárlás) és a kulturális (festészet, zene) virágzás korszakaként is jellemezhetünk.
Ennek az időszaknak számos építészeti emléke található meg, mely a mai napig leginkább jellemzi a város arculatát. A modernizálás folyamata ellenére Koper őrzi középkori jellegét, tagja a Középkori Városok Európai Szövetségének.
A középkorban Koper falakkal körbevett sziget volt, a szárazfölddel fahídon összekötve Skocjan irányából. A védelmét egy hatalmas erőd szolgálta (Oroszlán Vár), körbevéve elszikesedett területtel. Koper jelentősége a 18. században esett vissza, amikor Triesztet szabad kikötőnek nyilvánították és véget ért a Velencei Köztársaság.

A 19. századtól kezdve az első világháborúig (Napóleoni birodalom, Habsburg Monarchia)számos gazdasági és társadalmi változáson esett át a város. 1912-ben teljesen felhagyott a sólepárlással, majd nem sokkal később elvesztette sziget jellegét. Még 1825-ben megépült a Semedela Út, mely a szárazfölddel újabb összeköttetést jelentett, kibővítették a parti utat, Trieszt és Porec között pedig 1902-ben létrejött a vasúti összeköttetés.
A következő fordulat a város életében a második világháború utáni időszak. Amíg a végleges memorandumot nem írták alá Londonban 1954-ben, hogy hivatalosan is a Jugoszláv Köztársaság része, addig B zónaként tartották nyilván, mely hivatalosan a jugoszláv hadsereg protektorátusa alatt volt, miközben a Trieszti Szabad Területhez tartozott. A jugoszláv államalakulathoz való csatlakozással a város teljesen megváltozott, kialakították a nagy ipari kikötőt és ekkor épültek a centrumban lévő szocreál épületek is.

Manapság Koper egyszerre turisztikai látványosság és kereskedelmi kikötő. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegenforgalomra, minél több tengerparti üdülőt építenek és itt található a Zusterna Aquapark is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.