Isztria – a szlovén rész
Feel & Taste
Többféle utazó létezik: van, aki már indulás előtt aprólékosan megtervezi, melyik nap mivel tölti majd az idejét, míg mások kicsit spontánabb módon, az épp aktuális lehetőségeket figyelembe véve választják ki programjaikat. Bármelyik típusba tartozzunk is, Portorož vonzáskörzetéhez kiváló ötleteket és tippeket kínál a város weboldala.
Barangolásunkat a sečovljei sómezőknél kezdjük (Sečovlje Saltpans Natural Park), amit hajóval közelíthetünk meg. A nagyjából húsz perces út alatt nagyszerű rálátás nyílik a sómezőkre és környező tájra. Megérkezve nemcsak a sótermelés és a helyi különleges állatvilág titkait fedezhetjük fel, de a testileg is felfrissülhetünk, hiszen a védett területen rendelkezésre áll egy öt faházból álló Thalassoterápiás központ is. A thalassoterápia “tenger általi gyógykezelést” jelent, alapja a tengervízből nyert, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag sűrű só; a tenger szépítő ereje így a wellness szerves részévé válik.
A testi-lelki felfrissülés után komoly kulináris élvezetekben lehet részünk a közeli Mahnič farmon, Dragonjában. A hely Ingrid Mahnič nevéhez köthető, aki nemcsak Szlovéniában, de Európa szerte is ismert és elismert bortermelő. A borok kedvelőinek kötelező kipróbálnia az isztriai vörösborok lieblingjét, a refoškot (ejtsd: refosk). Ingridnél kivételesen jó minőségben készül ez a fajta száraz vörösbor. Egyébként ők termelik Portorož hivatalos borát, a félszáraz Muscat Rosét is.
Mókás lehet, persze inkább csak a neve miatt az egyik közelgő fesztivál. Oly’ nagy népszerűségnek örvend arrafelé a nálunk csak datolyaszilvaként emlegetett gyümölcs, hogy napokon keresztül ünneplik (persimmon vagy kaki néven is találkozhatunk vele.. na de hagyjuk is az etimológiát 😀 ). Aki gyors, még elcsípheti a november 15-től 17-ig tartó eseményt Strunjanban.
A parttól picit távolabb található a mindössze 150 fős Padna település. A több, mint 300 éves múltra visszatekintő olívatermesztés és olívaolaj készítés hagyományára építve itt áprilisban rendeznek fesztivált, természetesen a folyékony aranyat (és a mángoldot) állítva a középpontba.
Az igazi olíva rajongók a környéken járva betérhetnek “Toni házába”, ami egyfajta néprajzi múzeumként szolgál és megismertet a múlt szokásaival és technológiáival – hogyan éltek, milyen ruhákban jártak, és főleg, hogyan készítették az olívaolajat a régiek.
A szellemi táplálék után következzen egy kis gasztokultúra: a Nova vas(nad Dragonjo)-ban található, autentikus isztriai konyhát vivő “Na Burji” étteremben megpihenve frissen sütött házi kenyér és helyi, szezonális alapanyagokra építkező, mégis modern konyha vár.
Az élményekkel teli, ámde fárasztó napot a Grand Hotel Portorožban pihentük ki.
Utunkat az Európai Unió Interreg Szlovénia – Horvátország 2014-2020, határokon átnyúló együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta.